Néhány Anita Balke idézet még az első könyvekből:
Vajon a farkasemberek bárányemberekről álmodnak?
„Mondhat bárki bármit a vámpírokról, valóban érdekesek. Ez is benne van a munkaköri leírásukban, mint a vérivás, meg az éjszakázás.”
„A nevetése olyan volt, mint a cukorka: édes és ragadós. Tudom, hogy ha Jean-Claude nevetését palackozni lehetne, akkor vagy hizlalna, vagy azonnali orgazmust okozna.”
„Bertnek a pénz jelentette a szexet, és most valószínűleg élete legnagyobb erekcióját élte át.”
- Ezzel akarsz mély benyomást tenni rám? (Anita)
A patkányember egy pillanatra megdermedt, majd vicsorogni kezdett.
Remek, Anita, hergeld csak! Utalj arra, hogy a cucca kissé méreten aluli.
„Magas, sápadt, jóképű férfi volt, és szexisebb, mint egy selyemalsó.”
„Willie felé küldött professzionális bájvigyorom, akár egy villanykörte; üres volt, de szemkápráztató.”
„Mit várjon az ember olyasvalakitől, akinek olyan tökéletesen megfelelő neve van, mint az Elisabeth, mégis jobb szereti, ha úgy hívják, mint egy tehenet.”
„Járulékos költségek. Két doboz nyomtatópapír, öt közepes hegyű töltőtoll, négy színes kartondosszié, egy darab kurva.”
„Monica táncos léptekkel elindult lefelé a járdán, vidáman, akár egy részeg pantomimes.”
„Te jószagú úristen! A Közép-Nyugat leghatalmasabb vudu papnője elhagyott szeretőt játszik. Hú, de ciki.”
„Mosott szarnak éreztem magam, de boldog mosott szarnak.”
„Néha, nagy ritkán magamban beszélek. Remek tanácsokat adok magamnak. Időnként még meg is fogadom őket.”
„Luther, a nappalis főnök és csapos, a pult másik végénél egy csapat nagyon vidám vendéggel foglalkozott. Ennél vidámabbak már nem is lehettek volna – akkor már ájultan hevernének a földön. ”
„Rengetegen nem értékelik a humorom. Ha egy kicsivel bizonytalanabb vagyok, azt gondoltam volna, hogy nem jók a vicceim.”
„A rendőrök akkor zajt csaptak, mint egy reumás elefánt.”
„A hangja olyan volt, mint a puha szőrme, lágy és telt, kicsit obszcén, mintha már az, hogy szóba áll vele az ember, valami mocskos dolog lett volna. Talán az is volt.”
„Csak álltam, kezem az oldalam mellett, igyekeztem ártalmatlannak látszani. Az pont nagyon jól megy nekem. Abszolúte cuki tudok lenni.”
„Az ismeretlen mágiára vonatkozó 369-es szabály szerint, ha az embernek kétségei vannak, inkább hagyja békén az egészet.”
„Elmegyünk Tenderloinba. Reszkessetek stricik. A Város Urát viszem kíséretül. Olyan volt, mintha termonukleáris fegyvert vetnék be a hangyák ellen. Mindig is tömeggyilkos alkat voltam.”
Anita Nikolaos-ról: „Ha igazán meg akart volna kínozni, csak annyit kellett volna tennie, hogy bezár egy szobába, és rám nevet. Az maga lett volna a pokol.”
"A remény egy hazug kurva.”
- Te vagy nagyon bátor vagy, vagy nagyon hülye. (Nikolaos)
- Ehhez a hanghoz gödröcskés arc illene. (Anita)
- Én a hülyére szavazok. (Jean-Claude) (Anita épp a város vámpírúrnőjének szólt vissza)
- Ez egy örömlány? – suttogta Jean-Claude.
- Igen – feleltem.
- Tolószékben? – hangzott a kérdés.
- Aha.
- Jaj.
- Én voltam a legnagyobb zabszem az Önök seggében. (Anita)
- Én ilyet soha nem mondanék. (Mrs. Cassidy)
- Tudom, azért mondom én. (Anita)
- Az mi? – kérdezte Edward.
- A kerti fészer – válaszoltam. – Szerinted a fű magát nyírja le?
- Halihó, Blake.
- Helló, Zerbrowski, szarul nézel ki.
- Te viszont még mindig olyan üde és bájos vagy, mint egy tavaszi reggel.
- Nem vagy elég nagy, hogy te lehess a Hóhér. (Winter)
Megvontam a vállam.
- Ez néha engem is csalódottá tesz. (Anita)
- Kicsit mű a cucc, Aubrey – mondtam. (Anita)
A vámpír mosolya lehervadt.
- Hogy érted ezt? (Aubrey)
- Úgy nézel ki, mint egy másodosztályú Drakula. (Anita)
„Dominga Salvador mosolyogva ült a nappalijában… Ő maga volt a megtestesült anyai boldogság. Hányni támadt kedvem.”
„A vámpír arca teljesen elkomolyodott, mintha valaki megnyomott volna rajta egy gombot. Bekapcs: boldog. Kikapcs: kifürkészhetetlen.”
- Mondd meg nekik, mindegy, hogy kicsodák, nem dolgozom vámpíroknak. (Anita)
- Elvi szilárdság? (Willie)
- Mint a beton. (Anita)
- Háát – mondta Dolph. Ez volt ő, a szófosó.